Berlin, 2024. július 14. 21:00 – Foci EB döntő

Az első félidőből eseménytelenül telt el 40 perc. A spanyolok próbálkoztak, de a kapu közelébe se jutottak. A félidő végén viszont az angol kapufán csattant egy távoli lövés, és utána volt még egy tizenegyes gyanús eset is az angol kapunál. A szurkolók így alaposan feltüzelve várták a folytatást.

A második félidő harmadik percében ideiglenesen félbe kellett szakítani a mérkőzést, mert idegenek kerültek a pályára. Nem a szokásos módon befutottak, hanem leereszkedtek. Pontosan a kezdőkör közepébe.  Egy hatalmas úszógumira hasonlító tárgyból lépett ki a gyepre a három vékony kis szürke.  Az addigi hangorkán egy pillanat alatt elnémult.

A középen álló szürke megszólalt, ami az egész stadionban jól hallható volt. Érdekes módon mindenki a saját anyanyelvén hallotta. Bár ez nem tudatosult senkiben.

- Földlakók! Vagyis emberek! Emberiség! Békével jöttünk. Régóta figyelünk benneteket. Ezt az időpontot választottuk a kapcsolatfelvételre. Tudjuk, hogy ez a sportesemény nagyon népszerű, ezért sok emberhez eljut az üzenetünk. Igaz, azt nem értjük, hogy miért kellene itt legyőzni az egyik csapatnak a másikat. De még sok mindent nem értünk a kultúrátokból. Idővel majd jobban megismerjük egymás gondolatait és elmagyarázzuk nektek, miért nem jó dolog a vetélkedés.  A mostani helyzetre azt javasoljuk, hogy a csapatok egyezzenek ki döntetlenben és ezután kezdjük meg a mi világunkban is különleges eseményt, a kapcsolatfelvételt.

A szurkolók hitetlenkedve hallgatták. Elégedetlen moraj futott végig a tribünön.  A szürke folytatta a beszédét, amiben elmagyarázta, hogy melyik csillagkép irányából érkeztek. De a közönség nemigen figyelt a részletekre. Hitetlenkedve kérdezgették egymástól, hogy mégis mi ez? Kik ezek, hogy kerültek ide? Lehet, hogy csak a záró ceremónia kezdődött véletlenül kicsit korábban?

A sárga mellényes biztonsági emberek kezdték megközelíteni őket. Határozottan felszólították a rendbontó társaságot, hogy hagyják el a pályát. A szurkolók egyre hangosabban adtak hangot nemtetszésüknek. A meccs folytatását akarták, és nem sületlenségeket hallgatni a döntetlenben kiegyezésről. Az egyik szurkolótáborból felcsattant az első ellenséges rigmus: - Szürke geci takarodj! Szürke geci takarodj!

A közönségben jelen lévő sok kormányfő közül többen is felfogták a pillanat jelentőségét és a VIP páholyokból megpróbáltak lejutni a pályára, hogy kezet rázzanak az egyik szürke gecivel. De a biztonságiak már a pálya szélén leteperték őket. Erre a kíséretükben lévő testőrök a biztonságiakat próbálták ártalmatlanítani és menekíteni a kormányfőket.

Közben egy élelmes újságíró csoport benyomult a központi irányítóterembe, ahonnan a hangosbemondó is működött. Onnan közvetlenül tudtak szólni a pályán tartózkodó idegenekhez. Először szépen kérték őket, hogy húzzanak el innen a francba, hagy folytatódjon a meccs.

A szürkék érezték, hogy nem úgy alakulnak az események, ahogy kellene. Az egyik azt javasolta a szószólónak, hogy változtasson az előre megírt beszéden. Jobb lesz, ha először bizalmat ébresztenek magukkal szemben. Ezért így folytatta:

- Érthető, hogy meg vagytok zavarodva. Értsétek meg, hogy mi a világűr rejtett titkairól is hatalmas tudással rendelkezünk. Amit szívesen átadunk nektek. Tegyetek próbára! Kérdezzetek bármit, amiben kétségetek van, és én megválaszolom.

- Na, akkor azt mondd meg nekünk – szólt a hangosbemondón keresztül az egyik újságíró – hogyan kellene megváltoztatni a lesszabályt, hogy a korszerű futballban jobban alkalmazható legyen?

- Hogy a les szabályát?!-  kerekedett még az eredetinél is nagyobbra az idegen szeme – Kérdezhetsz bármit, még a fekete lyukak ötödik buborékának rejtélyét is el tudom magyarázni.

- Nem kérdezek mást! Először mondd el, milyen legyen a jó lesszabály!

- Hát, izé… Na. Hát… lesni azt nem szép dolog. Leskelődni másokra nem illik. Igen, igen, szabályt kell erre hozni, hogy lesni nem is szabad.

- Hülyítesz, takonyarc! Ne vetíts nekem, nyüzüge lábú szerencsétlen! Azt se érted, amit kérdeztem! Húzz innen anyádba, takonyarc! – üvöltött vissza a hangosbemondón.

Ekkor az egész stadion rázendített: - Takony-arcú, takony-arcú, takarodjáá  éáóóó!!!

A szürkék úgy döntöttek, előjönnek a farbával. Eredetileg csak a tárgyalások végén akarták bedobni a nagyágyút, de most úgy gondolták, hogy a jelenlegi helyzetet csak ezzel tudják megoldani. – Jól figyeljetek emberek! Ajándékot hoztunk nektek. A legnagyobb problémáitokat tudjátok megoldani azzal a tudással, amit át fogunk adni nektek. Végtelen energia, betegségmentes élet!!! És még sok minden!

- Persze! Egy egyszerű kérdésre se tudtatok válaszolni. Az ajándékot meg dugd a seggedbe! – hallatszott a hangosbemondón. A tömeg felkapta ezt is, szólt az új rigmus: - Dugd a seggedbe, dugd a seggedbe!

A sárgamellényesek már egész közel voltak hozzájuk. Az egyik kérlelni kezdte őket: - Kérlek, menjetek innen. Elveszítem a munkámat, ha nem tudunk innen eltávolítani titeket.- De ez nem hatotta meg őket. Így megpróbálták erőszakkal elrángatni a társaságot.

Közben a pálya szélén már több helyen tömegverekedés alakult ki a kormányfők testőrei és a biztonságiak között, amihez most csatlakoztak a rohamrendőrök is. A felfordulást kihasználva egyre több szurkoló ugrott be a pályára és szaladt az idegenek felé. Amikor közel értek, dobálni kezdték őket teli söröspoharakkal, többen feléjük lőttek néhány tűzijátékot.

A szürkék egyre szorultabb helyzetbe kerültek. Az expedíciónak nem engedélyezték, hogy fegyvert vigyenek a küldetésre. Egyetlen használható eszköz volt náluk, az idődilatáló. Egy toll méretű kütyü, amit az egyik szürke szorongatott. Eljött az idő, hogy használja. Megnyomta a gombot, ekkor lelassult az idő körülöttük, a biztonságiak és a szurkolók néhány másodpercig lassított felvétel-szerűen kezdtek mozogni. A három szürke gyorsan beszállt az úszógumiba és felemelkedtek.

A lelátóról üdvrivalgás csattant. Érdekes módon hamar helyreállt a rend, folytatódhatott a mérkőzés. Amikor már mindenki a hosszabbítást várta, az angol tizenhatoshoz érkezett egy beívelés.  Morata lekezelte, de nem volt senki, akihez passzolhatta volna, előtte pedig öt angol védő. Nem volt mit tenni, nekiindult a kapu felé cselezni. Ekkor Morata majdnem elesett, mert véletlenül rálépett egy tollra. Megdöbbenésére egyik védőt a másik után cselezte ki, végül már csak a kapus állta útját. Ellőtte mellette a labdát, amit elég rosszul helyezett, de a kapus szinte mozdulatlanul állt. Így megszületett a mérkőzés egyetlen gólja!

A Nagy Nap! – címmel jelentek meg a hírportálok beszámolói. Történelmi eseményről tudósítottak. Még sosem történt olyan, hogy egy mérkőzésen 40 perc hosszabbítás lett volna. Írtak a botrányos biztonsági személyzetről, akik engedték, hogy mindenféle alakok beszaladgáljanak a pályára. Az idegenekről nem esett szó. A közvetítés nem mutatta, ahogy a protokoll szerint soha nem is mutathatja a beszaladó szurkolókat. A jelen lévők pedig el is felejtették. Csak a mérkőzés élménye maradt meg bennük.